A Rédei Református Egyházközség Honlapja

" >

Bemutatkozás

2019-09-10 09:45:45 / Barta Zsolt

Kedves Testvéreink!

2019. szeptember 1-vel segédlelkész érkezett gyülekezetünkbe. Gyakornoki szolgálatát 2020. augusztus 31-ig fogja végezni közöttünk.

Fogadjuk őt szeretettel!

 


 

Békesség Testvérek!

 

Marton Krisztiánnak hívnak, és a Rédei Református Egyházközség hatodéves segédlelkésze vagyok. A Balatonról származom, ott nevelkedtem, majd az általános iskola után Dél-Somogyban, Kadarkúton tanultam tovább. Mindig is szakács szerettem volna lenni gyermekkoromban, így érettségi után ezt a szakmát kezdtem el kitanulni. Rendkívüli dolog a főzés, az ételekből való alkotás - ma is szívesen főzök, de már a szakma kitanulása közben volt egy olyan érzés bennem, hogy talán mást kellene csinálnom.

 

 

 

Jártam néha gyermekként templomba, a református hagyományokhoz híven le is konfirmáltam, de sokáig mégsem kerültem közel igazán Krisztushoz. A szakma kitanulása alatt azonban történt velem, illetve bennem valami, egyre közelebb kerültem az Úrhoz. Valahogy napról napra változtam, sokkal többet foglalkoztam Vele, és valahol, valamikor ezen az úton, megtértem. Nem tudom meghatározni az időt és a helyet pontosan, de nem is érzem szükségét. Elég az, hogy átadtam neki az életemet.

 

Ám ez egyre inkább felerősített bennem egy érzést - hogy máshol van rám szükség. Érettségi után is megfogalmazódott bennem a lelkészség gondolata, de a rendőri és katonai ábrándokkal együtt elvetettem. Ám később újra előtört bennem az érzés, hogy így kellene szolgálnom Istent. Egészen az utolsó pillanatig küzdöttem a kérdéssel. Bekerültem egy szakmai versenybe, ahol bekerültem az országos döntőbe. Nem értettem, miért vitt oda Isten, hiszen vívódtam, így arra kértem Őt imádságban, hogy mutasson végre nekem utat, adjon választ. Arra kértem, hogy ha szakácsnak akar látni, akkor legyek az első három helyezett között - ha pedig lelkészként kell szolgálnom, akkor ne engedjen fel a dobogóra. Talán furcsa ez a kérés, de hittem, hogy az egész helyzet nem véletlen. Néhány hibát elkövettem a főzés során, és így végül negyedik lettem. Pont negyedik - nem dobogós, de rögtön utána. Hittem, és hiszem ma is, hogy Isten volt az, aki végig biztatott és vezetett a Teológiáig. Így lettem lelkész.

 

Hiszem, hogy mindannyiunknak szánt valamilyen szolgálatot Isten. Engem lelkésznek hívott el, de örömmel szolgáltam volna Őt szakácsként is. Mindegyikünknek van olyan feladata és szolgálata az életben, amire elhívatott - akár szakácsként, akár bolti dolgozóként, akár igazgatóként, akár tanárként, bármiként. A lényeg, hogy legyen hitünk észrevenni ezeket a feladatokat, és legyen bátorságunk tenni is ezekért. Isten adta ezeket. Az az Isten, aki mindennél nagyobb!